Nyitvatartás

  • Hétfő - Péntek: 9-12, 16-20
  • Szombat: 9-12
  • Vasárnap: 16-20

Gyakori kérdések


Mikor, és mi ellen kell beoltatnom kedvencemet?

 
Kutya:

  • 7-8 hetes korban: parvovirus elleni oltás
  • 10 hetes korban: kombinált oltás kutyabetegségek ellen (parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirosis)
  • 3 hónaposan: veszettség
  • 4 hónaposan: kombinált oltás ismétlése
  • 6 hónapos korban: veszettség ismétlése
  • 12 hónaposan: kombinált oltás ismétlése

Ezután a kutyát évente egyszer kell oltásra hozni: veszettség és kutyabetegségek elleni kombinált vakcinát kap.
Egyéb fontos vakcinák:

  • Lyme kór     
  • Herpes vírus          
  • Kennelköhögés elleni vakcina

Macska:

  • 8-10 hetes korban: macskabetegségek elleni polivalens vakcina
  • 14-16 hetes: macskabetegségek elleni vakcina ismétlése
  • 3-4 hónapos: veszettség
  • 6 hónapos: macskabetegségek ellen

Ezután évente egyszer kell az emlékeztető oltást macskabetegségek és veszettség ellen beadni.

Görény:

  • 8 hetesen:kombinált oltás fertőző betegségek ellen
  • 3 hónaposan: veszettség
  • 4 hónapos korban: Kombinált oltás ismétlése

Ezután évente egyszer emlékeztető oltás.

Nyúl:

Félévente myxomatosis és vérzéses betegség elleni vakcina.

Állatútlevél, chipezés

Kutyáknak, macskáknak és görényeknek az EU-n belüli utazáshoz kötelező állatútlevél használata. Az állatútlevelet engedéllyel rendelkező állatorvos állíthatja ki, melyhez az állatnak tetoválással, vagy mikrochippel kell rendelkeznie. Ha ez megvan, és az állat veszettség elleni oltását is megkapta, a tulajdonos az útlevelet a rendelőben azonnal kézhez kapja.

Az állatútlevél a veszettség oltás lejártáig érvényes, de ez az érvényesség automatikusan meghosszabbodik, amint az állat a következő évi veszettség oltását megkapta.

Az útlevél kiállításával egy időben megtörténik a tulajdonos és állata internetes regisztrációja is.

A mikrochip az állatok egyedi megjelölésére szolgál. Ha a tulajdonos állatának állatútlevelet szeretne kiállítani, olvasható tetoválás hiányában kötelező a mikrochip behelyezése. A tetoválás 2012-is fogadható el a chip helyettesítésére, de 2005-től az összes Magyarországon született MEOE által törzskönyvezett fajtatiszta kölyökkutyának a MEOE előírja a chippezést.

Állatútlevél nélkül is meg lehet jelöltetni állatunkat chippel, melynek behelyezését az engedéllyel rendelkező állatorvos a tulajdonos kérésére elvégzi.
A mikrochipet a nyak bőre alá a baloldalra helyezzük be egy egyszerhasználatos tű segítségével. Utána a száma alapján, leolvasó segítségével bármikor beazonosítható majd.

A chip behelyezését követően az állat és tulajdonosa felkerül egy internetes nyilvántartó rendszerbe, így ha az állat elveszne, és valahol rátalálnak, a chipszám alapján könnyen visszakereshető majd a tulajdonos.
 

A férgességről és a féreghajtásról

 
A háziállataink féreggel való fertőzöttsége sajnos nem ritka. Elsősorban galand-, orsó-, és kampósfejű férgek fordulnak elő, és ezek közül számos faj emberben is előidézhet megbetegedést, ezért kiemelt fontosságú kedvencünk rendszeres féregtelenítő kezelése.

Általánosságban igaz a bélférgekre, hogy hasmenést, hasi fájdalmat, felfúvódást, esetenként hányást, kiszáradást okozhatnak. Ha nagy mértékű fertőzöttség az állat elhullásával is járhat, ilyen szempontból a kölyökkor a legveszélyesebb. A galandférgek egyes fajainak petéit a bolhák is terjesztik, ezért is nagyon fontos a rendszeres bolha elleni kezelés is.

A kutyák, cicák kezelését már 2 hetes korban el kell kezdeni, ezt követően 4, 6 és 8 hetesen, majd az oltásaival együtt ajánlott féreghajtásban részesíteni. Felnőtt állatunknak 3 havonta szükséges féreghajtó tablettát adnunk, melyet állatorvosunknál szerezhetünk be. Nagyon fontos továbbá az, hogy valamennyi együtt tartott állatunkat kezeljük egy időben féreghajtóval!

A szívférgességről:

Napjaink igen divatos témája a tulajdonosok körében a szívférgesség, mellyel kapcsolatban néhány kételyt el kell, hogy oszlassunk.
A betegség Magyarországon jellemzően NEM fordul elő, csak behurcolt esetekről tudunk. Amerikában, Japánban, Dél-Európában régóta ismert, hazánkban a közelmúltban tűnt fel, de eddig leginkább Olaszországból, Horvátországból, Dél-Franciaországból és Spanyolországból importált, vagy ott járt kutyákon diagnosztizálták.

E férgességet fertőzött szúnyogok terjesztik csípésükkel, 85-120 nap után kialakulnak a szívférgek, melyek a jobb szívfélben, a tüdőartériában és a szívhez térő nagy vénában fejlődnek ki és telepednek meg. Ezek kb. 1mm vastag, és 20-25cm hosszú, nagy tömegben ott élősködő férgek szívelégtelenséget, tüdőben artériás trombózist, hasvízkórt és ezekkel kapcsolatos erőtlenséget, (teljesítmény csökkenést, pl.: agár) idült köhögést, nehezített légzést okoznak. A tünetek lehetnek hevenyek, de kisszámú féreg esetén időnként kevésbé szembetűnők is.

A balkánról származó, vagy az említett helyeken nyaralt kutyák esetén ezt a körülményt az állatorvosnak mindenképpen említeni kell ahhoz, hogy gondoljon e ritka, de talán egyre gyakrabban jelentkező betegségre.

Kimutatásához több alkalommal vett vérminta is kellhet, de röntgenfelvétel, UH és EKG is segítheti a pontos diagnózis kialakítását.
Ma már elérhetőek hazánkban is azok a termékek, általában rácsepegtető oldat (spot on) formájában, melynek alkalmazásával megelőzhetjük a férgek megtelepedését kutyánkban.

Nagyobb, főleg Dél Európát érintő kutyás utazásaink előtt tehát célszerű felkeresni az állatorvost és a különböző betegségek megelőzési lehetőségéről a tanácsát kérni.
 

Bolhásság és a kullancsok

A bolhák az egyik legkellemetlenebb élősködői háziállatainknak. Csípésükkel nyugtalanítanak, viszketést, allergiás reakciót válthatnak ki, sőt, még egyes paraziták petéit is terjeszthetik, jobb tehát megszabadulni tőlük! Ma már a külső parazitaellenes készítmények széles skálája áll rendelkezésre, de mindig az adott helyzetnek megfelelőt kell választanunk. Nem mindegy ugyanis hogy kedvencünkből ki akarjuk űzni a rajta tanyázó kellemetlen élősködőket, vagy csak távol akarjuk tartani azokat, azt is figyelembe kell venni, hogy lakásban, vagy udvaron tartott állatról van szó. Mindezekről, és a készítmények használatáról, hatástartamáról kérje ki állatorvosa véleményét!

A kullancsok napjaink legveszélyesebb ízeltlábú kórokozói. Az éghajlat enyhülése miatt sajnos télen is számítanunk kell megjelenésükre, és nem csak erdőkben, hanem városi parkokban, sőt a saját kertünkben is! Igénytelen és rendkívül szapora állatok. A petékből kikelve az összes fejlődési alak vért szív. Magyarországon háromgazdás kullancsfajok fordulnak elő. Az első fejlődési alak,a lárva erdei kisrágcsálókon, gyíkokon, a második, kisemlősökön, madarakon, a harmadik, kifejlett alak pedig erdei nagyvadakon, háziállatokon és az emberen szív vért. A kullancsok azért különösen veszélyesek, mert sok más betegség terjesztői lehetnek, ilyen például a babesiosis, a Lyme-kór kutyák esetében. Mindkét kór halálos kimenetelű is lehet, ha nem kezelik időben! Ezért, ha kullancsot találnak kutyájukban, mindenképp forduljanak állatorvoshoz, hogy a baj megelőzhető legyen. Ezek ellen az élősködők ellen is többféle készítménnyel védekezhetünk, melyeket állatorvosunknál szerezhetünk be, a szükséges tájékoztatással együtt.

Babesiosis: Rendkívül gyakori napjainkban a kutyák Babesia canis fertőzöttsége. Ezt a vérélősködő parazitát a kullancsok terjesztik, és gyakran súlyos-halálos megbetegedést is okozhatnak! Ha tehát kutyája bágyadt, nem eszik, vizelete sötétebb a normálisnál, azonnal forduljon állatorvoshoz, még akkor is, ha nem vette észre, hogy lett volna benne kullancs, mert az időben felismert betegség gyógyítható!

Lyme-kór: Szintén a kullancsok által terjesztett megbetegedés, lappangási ideje több hónap is lehet! Leggyakrabban ízületgyulladást (következményes sántaságot) okoz, de jelentkezhetnek idegrendszeri, szív és bőrtünetek is. Azon túl, hogy kedvencünket védjük a kullancsoktól, a Lyme-kór ellen vakcinával is védekezhetünk!
 

Mit kell tudni az ivartalanításról?

 
Az ivartalanítás kiemelkedő jelentőségét nem győzzük hangsúlyozni! Mind állatjólléti, mind pedig állatvédelmi szempontból, de nem utolsósorban egészségügyi okokból is ajánlott kedvencünkön ezt a rutin-beavatkozást minél hamarabb elvégeztetnünk! Más a helyzet természetesen, ha tenyészállatról beszélünk.

Teljes mértékben tévhit, és semmilyen tudományos alapja sincs annak a közvéleményben elterjedt hiedelemnek, hogy meg kell várni, hogy egyszer legalább elljen az állatunk. Ezzel gyakorlatilag többet ártunk, mint használunk! Sokkal bonyolultabb a műtét, és nagyobb a komplikációk fellépésének lehetősége, minél később végezzük el, nem beszélve az emlődaganat kialakulásának valószínűségéről mely az ivarérés után a korral napról napra emelkedik!

Sokan sajnálják állatukat, és azért halogatják a beavatkozást. Biztosíthatjuk a felől a gazdikat, hogy az ivartalanítás kedvencünknek minimális stresszel jár csak, amit minden az állatorvosnál tett beavatkozás, akár egy egyszerű oltás során is érez. Az operációt természetesen altatásban végezzük, így miután az állat megkapta az altatószert, gyakorlatilag öntudatlan állapotba kerül, és a fájdalomcsillapítás is folyamatosan biztosított.
Ha belegondolunk abba, hogy egy kijáró macska egy évben több almot is ellhet, és hogy mi lesz azzal a rengeteg kiscicával, már értjük is hogy miért nem szabad állataink kontrollálatlan szaporodását engednünk. Először még megpróbálnak gazdit találni a kicsiknek, de szomorú tény, hogy később, ha már reménytelen a helyzet, vagy kikerülnek az állatok az utcára, vagy pedig, még születésük után gondoskodnak a “humánus” eltüntetésükről. Ezt mind elkerülhetjük egyetlen egyszerű műtét elvégeztetésével. Nem beszélve arról, hogy ha ivarzó nőstény van a közelben a kandúrok az egymással való csatáik során mennyi sérülést szerezhetnek, de ami még ennél is fontosabb hogy fertőző betegségeket terjesztenek így, és a párzás alkalmával egymás között. (a FIV, vagyis a macska AIDS, és a leucosis, az FeLV, is terjedhet ilyen módon, és mindkettő halálos kimenetelű betegség). Olvasva ezeket a sorokat, beláthatjuk mekkora a jelentősége ennek az egyszerű beavatkozásnak.

Egyesek attól félnek, hogy az ivartalanítás után kedvencük személyisége megváltozik majd. Ez megint csak tévhit. Igaz az, hogy az állatok sokkal nyugodtabbakká, kiegyensúlyozottabbakká válnak a műtét után, de továbbra is ugyanolyan játékosak és kedvesek maradnak, mint korábban. Bizonyos esetekben az agresszió csökkentése kan kutyák esetében kifejezetten a célja a műtétnek. Az elhízástól pedig csak az kell, hogy tartson, aki többet ad enni állatának a szükségesnél, és mellette a kellő mozgást nem biztosítja.

Bizonyos betegségeknél (emlő-, méh-, here- prosztata daganat, vagy gyulladás, illetve nőstényeknél a cukorbetegség, és egyéb endokrin eredetű megbetegedések) a gyógykezelés vagy annak része az ivartalanítás. Problémát jelent az a tény, hogy az állatok jellemzően idős korban betegednek meg, de maga a fennálló betegség is súlyosbítja a helyzetet. Ezért a műtét ilyenkor technikailag nehezebb és sokkal költségesebb, mint a fiatal állaton végzett ivartalanítás, emellett a kockázat és a komplikációk esélye is igen nagy. 
 

A mérgezésekről

Ha kijáró kutyánk, vagy cicánk van, sajnos mindig számolni kell azzal, hogy a környezetéből valamilyen mérgező anyagot vehet fel.

A leggyakoribb ilyen anyag az egy véralvadásgátlót tartalmazó patkányméreg, aminek az íze jó éppen azért hogy a rágcsálók is megegyék. Szívesen kóstolnak bele tehát házi kedvenceink is. A patkányméreg hatóanyaga vérzékenységet okozva fejti ki hatását. Ilyenkor akár egy banálisnak tűnő apró sérülésből is elvérezhet az állat (pl.: fogváltás), nem beszélve a kívülről nem látható belső traumákról. Kedvencünk ilyenkor bágyadt, kedvetlen nem eszik, nyálkahártyái világosak, gyakran porcelánfehérek lehetnek. Azonnali állatorvosi ellátást igényel, minden perc számíthat!

Kedvenceink, főleg a macskák előszeretettel nyalnak bele az ősszel autónkból leengedett fagyálló folyadékba, melynek édes íze csábító, de a hatóanyag, az etilénglikol súlyos méreg! Nyálzás, hányás tapasztalható, támolygó mozgás, görcsök, komatózus állapot. Az időben felismert mérgezés még gyógyítható, ez persze függ a felvett méreg mennyiségétől is. Ha a tünetek valamelyikét észleljük, azonnal forduljunk állatorvoshoz!
 

Allergiás a kutyám?

Az állatok, éppúgy, mint mi emberek lehetnek allergiásak. A leggyakoribb az ételallergia, amikor kedvencünk az eddigi táplálékának valamely fehérjealkotójával szemben mutat túlérzékenységi reakciót. Előfordul azonban pollenallergia, különböző atkákra való allergia, bolhanyálallergia, esetleg kontaktallergia, amikor az állat valamely a bőrével érintkező anyagra érzékeny, de számos más dolog is kiválthatja az immunrendszer túlzott reakcióját.

A gazdi, elsősorban a külső bőrtüneteket veheti észre kedvencén. A test különböző részein (hasalj, lágyéktájék, faroktő, orrhát, szemkörnyék) viszkető, piros foltok, göbök jelenhetnek meg, esetleg a szőr azon a területen ki is hullhat. Természetesen hasonló tüneteket számos egyéb betegség, külső kórokozó is kiválthat, célszerű ezért ilyenkor állatorvoshoz fordulni, hogy a viszketés valódi okát megtaláljuk.

Az allergia ma már kezelhető betegség, mind oki, mind pedig a tüneti terápia elérhető. Ha nem vesszük észre időben, súlyos gennyes bőrgyulladás alakulhat ki, a bakteriális felülfertőződés eredményeképpen, nem beszélve arról, hogy ez kedvencünknek mekkora szenvedéssel jár!

A bőrelváltozásokon kívül esetenként emésztő- illetve légzőszervi tünetekkel is járhat az allergia.
 

Mi is a diszplázia?

A szó valódi fordításban: "kóros fejlődést" jelent. A leggyakoribb a csípő-, és a könyökizület diszpláziája, melynek szűrését néhány évtized óta egyre szélesebb körben végzik az állatorvosok, ill. törekszenek annak visszaszorítására a tenyésztők.

A diszpláziás ízület túl laza, esetleg az azt alkotó elemek nem illenek össze, inkongruensek. Ennek következményeképpen az izület elégtelenül működik, az egymással érintkező ízfelszíneken a helytelenül eloszló terhelés miatt porc illetve csontkopások és csontkinövések jelennek meg. Idült, degeneratív gyulladás alakul ki, az ezzel együtt járó fájdalom miatt az állat egyre kevésbé használja az érintett végtagot (végtagokat).

Az állat panaszain az állatorvos gyógyszeres, vagy műtéti beavatkozása sokat segíthet. A fajta életben tartása és a különböző örökletes betegségeitől való megszabadítása csak a szisztematikus, átgondolt tenyésztői munka eredményeképp képzelhető el. A betegségek örökölhetőségét sajnos azonban a tenyésztők sokszor önös érdekből, időnként hangosan kétségbe vonják. Pedig nélkülük, az ő szakértelmük és szívós munkájuk nélkül ezen örökletes, bár megjelenésében változó mértékű fejlődési rendellenesség számaránya nem lesz jelentősen csökkenthető.
 

Mi az a bűzmirigy?

A húsevők végbélnyílás melletti, páros váladéktermelő mirigye a bűzmirigy, a territórium jelölését, és a bélsár ürítését megkönnyítő, sikamlóssá tevő folyadék termelését biztosítja. Ami miatt e mirigy neve szinte minden kutyát tartó számára ismerős, az a miriggyel és annak működésével kapcsolatos sok probléma miatt van.

A gyakran elzáródó kivezető csatornák, vagy a kóros minőségű, sűrű váladék képződése a mirigyben váladékpangást, és kellemetlen feszítő érzést okoz az állatnak. Ilyenkor fordul elő, hogy a kutya a sokat nyalogatja magát, vagy a végbél környékén "szánkázva" próbál e kellemetlen érzettől szabadulni. Bizonyos esetekben a mirigy el is tályogosodhat, és számos egyéb betegség forrásává válhat. Sokszor a tályog feltör a bőrön át a külvilágra, mellyel a mirigy gyulladása átmenetileg csillapodik, de a folyamat később, beavatkozás hiányában újra kezdődhet.
 

Idős a kutyám, mi a teendő?

Először is tisztázni kell azt, hogy mikortól számít idősnek állatunk. Általánosságban elmondható, hogy kistestű kutyáknál és macskáknál ez az életszakasz kicsivel később következik be, mint nagytestű fajtársaiknál. Egy nagytestű kutya (pl.: újfunlandi, labrador, német juhász…) esetében már 6 éves kor körül jelentkezhetnek az idős kori problémák, a kicsiknél (westie, yorkie, spániel, tacskó…) ez 7-8 éves korban várható, cicák esetében 8-10 évesen. Persze függ ez sok egyéb tényezőtől is: testsúly, aktivitás, korábbi betegségek…

Mi az, ami ilyenkor megváltozik, és mikre kell odafigyelni?

1.    Táplálkozási tanácsok:

Komplett és kiegyensúlyozott, az életkorának megfelelő SENIOR tápokkal etesse kedvencét, melyek a táplálóanyagokat az idős állatok számára megfelelő összetételben tartalmazzák (fehérje: kiváló minőségű, de csökkentett mennyiségben, megnövelt rosttartalom az emésztés elősegítésére, az elhízás megelőzésére, csökkentett zsírtartalom, kiegészítő makro és mikroelemek az ízületek egészségének fenntartására, antioxidánsok, vitaminok megnövelt mennyiségben.)
A táplálékot otthon is összeállíthatja, ebben kérje ki állatorvosa tanácsát.
Más a helyzet, ha állatunk valamilyen betegsége miatt speciális gyógytápot kell, hogy fogyasszon. Ezt természetesen idős korban is folytatni kell.
Ha súlyos mértékben elhízott állatról van szó javasolt a csökkentett energiatartalmú LIGHT készítmények etetése.
Ízületi problémák esetén indokolt lehet a porcképző anyagokat tartalmazó táplálék-kiegészítők etetése is.

2.    Mozgásszervi problémák:

Idős korban gyakoriak a mozgásszervi problémák, melyekre bizonyos fajták különösen hajlamosak (labrador retriever, dán dog, német juhász…). Esetükben lehet, hogy már korábban is számolni kell ízületi panaszokkal. A nagytestű, elhízott kutyáknál idős korban szinte mindig jelentkezhet arthrosis, és következményes sántaság, mozgásprobléma. Ezek a kutyák nehezen kelnek fel fekvésből, nehezen ülnek le és fel, nem szívesen lépcsőznek, sokat pihennek, végtagjaikat nem emelik kellően, és gyakran sántikálnak.
Az arthrosis megelőzésére és tüneteinek enyhítésére számos lehetőség van: A teljes értékű Senior tápok olyan összetevőket tartalmaznak, melyekkel megelőzhető a probléma kialakulása. Hajlamos fajtáknál szükség lehet glükózamin, és kondroitin-szulfát kiegészítésre is.
Ha a probléma már fennáll, forduljon állatorvoshoz, és kérje ki tanácsát! Gyógyszeres kezeléssel ugyanis a fájdalom enyhíthető, a kutya életminősége javítható.
Idős kutyákat kímélni kell a fárasztó munkavégzéstől, a lépcsőzéstől és a nagyon hidegtől. Sétáljanak sokat, de ne futtassák.
Tacskók, és tacskó-keverékek esetében számolni kell a fellépő gerincproblémákkal. Elkerülésük érdekében, ha lehet ezeket a kutyákat minél kevesebbet lépcsőztessük. Ha a tacskóbénulásnak is nevezett kórkép már kialakult, csak műtét segíthet.

3.    Fogászati problémák:

A legtöbb idős állatban találunk valamilyen fogászati problémát. Ez leggyakrabban a fogkő, melynek következtében komoly ínygyulladás, bűzös szájszag alakulhat ki.  
A fogazatot legalább félévente nézesse meg állatorvosával. A képződött fogköveket ultrahangos készülékkel könnyedén el lehet távolítani.
A táplálék minősége is befolyásolhatja a fogkőképződést. Minél kevesebbet rág kedvencünk annál nagyobb a valószínűsége, hogy fogköves lesz. Javasolt tehát a konzervek helyett a száraz tápok etetése!
A kőképződést megelőzendő számos egyéb készítmény áll rendelkezésre, amely rendszeres használata jótékony hatású a fogazatra.

4.    Az immunrendszer támogatása:

A betegségek és fertőzések elleni védelemre, a szervezet méregtelenítésére, az idős állatok életfunkcióinak támogatására ebben az életkorban fokozottan lehet szükség.
Számos táplálék-kiegészítő készítmény áll rendelkezésre, amely rendszeres adagolása javíthatja állata életminőségét. A készítmények alkalmazását beszélje meg állatorvosával.

5.    A szív és a vérkeringési problémák:

idős korban viszonylag gyakran kell számolnunk szívelégtelenség kialakulásával, egyes fajtáknál különösen nagy a valószínűsége. (boxer, spániel…) Az állat ilyenkor fáradékony, sokat pihen, légzése nehezített lehet, esetenként szűnni nem akaró száraz köhögés is megfigyelhető.
A szívbetegségek tünetileg gyógyszeresen kezelhetőek, a kezelés megkezdéséhez komplex vizsgálatra (ultrahang, vérkép, biokémia) van szükség.

6.    Daganatok:

Idős korban számolnunk kell a különböző daganatok kialakulásával is. Kiemelt jelentőségű, hogy a betegséget időben felismerjük, és kezeljük, így a túlélés esélyeit nagyban növelhetjük.
Javasolt tehát félévente állatorvoshoz vinni kedvencünket, és teljes kivizsgálást kérni, még akkor is, ha látszólag teljesen egészséges.
 

A toklászról

A toklász az egérárpa néven ismert növény része, mely igen sok bosszúságot okozhat elsősorban a kutyusoknak, és gazdáiknak. Főleg nyáron, kora ősszel ez a növényi rész elszáradva könnyen lehull a szárról, és belefúródik kedvencünk fülébe, szemébe, orrába, valamint a lábujjak közé, ha gondozatlan, elhanyagolt területen sétáltatjuk kutyánkat. Mindig gondolni kell rá, főleg lógó fülű fajtákban, ha séta után rázza, vakarja a fülét, esetleg sántít, nyalogatja a mancsát.

Azonnal állatorvoshoz kell fordulni, mert ez a makacs növény magától nem távozik el, sőt egyre beljebb furakodik, ezáltal komoly problémákat is okozhat!
 

A műtétekről általában. Mik a gazdi teendői otthon?

Egy altatásban végzett sebészeti beavatkozás függetlenül attól, hogy milyen műtétről is van szó, mindenképpen kockázatot jelent. Ennek a kockázatnak a mértéke természetesen bizonyos tényezőktől függően magasabb vagy alacsonyabb lehet. Emelkedik a rizikó a korral, vagy fennálló betegség mellett (elsősorban szív-, máj-, vagy vesebetegségek). Nem mindegy továbbá, hogy milyen altatószerrel történik az anesztézia. Különös odafigyelést érdemel a vemhes állatok altatása császármetszés elvégzésekor. A műtéti kockázatra minden esetben állatorvosa hívja fel a figyelmét.

A műtét előtti napon (vagy akár 2 napon, az operációtól függően) nem szabad enni adnunk kedvencünknek. Akármennyire sajnáljuk is, nem szabad engednünk, ezzel az ő életét veszélyeztetjük! Altatásban ugyanis előfordulhat hogy hány az állat, és ilyenkor félrenyelhet. Mindenképp tartsuk be tehát az állatorvos utasítását!

A beavatkozás elvégzése után, ha már hazavittük kedvencünket, mindenképp meleg helyre tegyük, és továbbra se kapjon sem enni sem pedig inni addig, amíg teljesen magához nem tért az altatásból. Legyünk vele, simogassuk, szóljunk hozzá, az ismerős hangok és szagok megnyugtatják, és az ébredést nyugodtabbá teszik.

Miután magához tért, oda kell rá figyelnünk, hogy a műtéti sebet ne nyalogathassa. Ha nem tudjuk őrizni, ajánlott egy úgynevezett gallér felhelyezése, ami megakadályozza, hogy elérje a sebet, így nyugodtan magára hagyhatjuk.

Rendelőnkben lehetőség van az állatok kórházi elhelyezésére is, így biztosítani tudjuk, hogy az állat orvosi felügyelet mellett, jó kezekben ébred, és az esetlegesen fellépő komplikációk időben ellátásra kerülnek. Másnap reggel aztán már teljesen éber állapotban viheti őt haza a gazdi.

A varratszedés idejét állatorvosa határozza meg. Fontos időben megjelenni azért, mert az ilyenkor elvégzett kontrollvizsgálat biztosít minket arról, hogy állatunkkal a műtét után minden rendben van-e.
 

Gyógyszer beadása otthon

Ha állatunk megbetegedik, előfordulhat, hogy az állatorvos utasítására otthoni gyógyszeres kezelésre szorul. Leggyakrabban ez tabletták, kapszulák, szájon át való beadását jelenti.

A gyógyszer szájon át való beadása nem nehéz feladat, vállalkozó kedvű gazdiknak a rendelőben szívesen megmutatjuk a hatékony módszert, így otthon sem lesz vele probléma. Akik viszont nem szívesen kotorásznak kedvencük szájában, azoknak egy-két hasznos tanácsot írunk le a következőkben.

A legegyszerűbb megoldás, ha a gyógyszert valamilyen finom falatba rejtve próbáljuk kínálni. A legtöbb esetben ez működik is, de furfangosabb állatok (különösen macskák!) eszén nem lehet ilyen egyszerű trükkel túljárni. Ilyenkor összetörhetjük a tablettát, és így keverhetjük valamilyen pépes finomságba. Kapszula esetében mindig kérdezzük meg az állatorvost, szét szabad-e szedni a készítményt, mert bizonyos esetekben pont a külső burok az ami megvédi a hatóanyagot a gyomorban való megemésztődéstől.

Más a helyzet, ha az állat egyáltalán nem akar enni. Megpróbálhatjuk ilyenkor folyadékban feloldani a tablettát, és azt fecskendővel apránként a szájba juttatni. Ha már inni sem akar, az állatorvos általában az injekciós kezelés mellett dönt, és akkor sajnos naponta kell majd vele a rendelésre jönni, addig, amíg jobban nem lesz.

Minden esetben tartsuk be az állatorvos utasításait, ne kezdjük el otthon kedvenceinket saját ötlettől vezérelve gyógyszerezni. Ezzel gyakran többet ártunk, mint használunk!
 

Miért kell rendszeresen oltatni kedvenceinket?

Épp úgy, mint minket, embereket, háziállatainkat is védenünk kell a különböző fertőző betegségektől. Ha kisgyermek születik, és a meghatározott életkort elérte, kötelező a szükséges védőoltásokban részesíteni. Kutyák esetében csak a veszettség elleni oltás kötelező, de számtalan, igen súlyos egészségett és életet potenciálisan veszélyeztető fertőzéstől óvhatjuk meg  kedvencünket

Tény az, hogy ezek ellen a betegségek ellen a hatékony védekezés a megelőzés,hiszen ha már a betegség kialakult, csak súlyos költségek és hosszadalmas gyógykezelés árán tudjuk a tüneteket enyhíteni, miközben állatunk élete folyamatosan veszélyben van. Bizonyos kórokozók által kiváltott kórképek gyógyíthatatlanok, ilyenkor az állatorvos is tehetetlen.

Fontos továbbá az is, hogy minden oltatlan állat tünetmentes hordozója is lehet a bizonyos betegségeknek (macskák!), és más állatokkal érintkezve terjeszti azt a környezetében. Saját kedvencünk tehát csak úgy van biztonságban, ha immunrendszere rendelkezik a megfelelő „fegyverekkel” ezek ellen a kórokozók ellen, amit vakcinázás útján érhetünk el.

Minden vakcinának megvan a maga ideje, kölyökkutyák esetében az alapimmunitás akkor fejlődik ki, ha az oltást egy bizonyos időn belül megismételtetjük. Felnőtt korban már elég évente egy „emlékeztető” oltás, hogy az immunrendszert folyamatosan készenlétben tartsuk. nagyon fontos tehát hogy betartsuk az állatorvos utasításait a vakcinázás időpontját illetően.

Az oltásokat az állatorvos az oltási könyvbe írja be. Ez nagyon fontos dokumentum, hiszen így ellenőrizhető, hogy milyen kórokozókkal szemben rendelkezik kedvencünk a megfelelő védettséggel.

Mik is ezek a fertőző betegségek?
 
Kutyák esetében:

Parvovírusos bélgyulladás:
Szopornyica:
Fertőző májgyulladás:
Leptospirosis:
Kennelköhögés:
Coronavírusos bélgyulladás
Veszettség
 
Macskáknál:

Macskák fertőző rhinotracheitise (herpes vírus)
Macskák fertőző bélgyulladása (panleukopaenia):
Chlamydiosis:
Calicivírusos macskanátha:
Leukózis:
Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP)
Veszettség

 
Ne tegyük ki kedvencünket, és magunkat feleslegesen a fertőző betegségek veszélyének, hiszen mindez megelőzhető egy egyszerű védőoltás beadásával!

A felelős állattartáshoz mindenképpen hozzá tartozik az is, hogy nem csak enni adok állatomnak, hanem köteles vagyok egészségét is megóvni a rá leselkedő veszélyektől, hiszen ő maga erre nem képes. Különösen azokban az esetekben fontos ez, amikor a baj megelőzhető lett volna. Ilyenkor a felelősség mindig minket, gazdikat terhel.

Mindenképpen forduljunk tehát állatorvoshoz, ha új kis kedvenc érkezik a házhoz, aki ellát majd minket a szükséges utasításokkal, sőt, táplálkozási és állattartási kérdésekben is hasznos tanácsokkal szolgálhat.
 

Veszélyesek-e a kutyák bélférgei az emberre? Miért féregtelenítse rendszeresen kedvenceit?

Szeretjük kedvenceinket, akik megannyi örömet okoznak nekünk. Állattartóként azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy a legtöbb kutya és macska parazitákat hordoz. A kutyák három leggyakoribb bélférge az orsóféreg (a legtöbb kölyökkutya már a szoptatás alatt megfertőződik), a galandféreg, amit gyakran bolhák közvetítenek, és a kampósfejű féreg. Ezeken kívül hazánkban is megjelentek a szúnyogok által terjesztett féregfajok.

A férgek nemcsak kedvence egészségét veszélyeztetik, hanem a velük kapcsolatba kerülő emberekre is veszélyesek lehetnek, és állatról emberre terjedő betegségeket, ún. zoonózisokat okozhatnak. A gyermekek a legveszélyezettebbek, mert gyakran elfelejtkeznek a higiénés rendszabályokról.

Mit okoznak az egyes férgek állatban és emberben?

1. Orsóféreg: Az orsógiliszta petéiből kikelt lárvák a gyermek gyomrából kijuthatnak és károsíthatják a hasűri szerveket; szélsőséges esetekben akár vakságot is okozhatnak. Fiatal állatokban hányást, hasmenést, fogyást, felfúvódást, legyengülést, súlyos fertőzöttség esetén tüdőgyulladást és bélelzáródást okoznak.
2. Kampósféreg: Lárvái át tudnak hatolni az emberi bőrön. Az ember mezítláb sétálva, vagy a földet szájába véve fertőződhet meg. Bőrsebek, bélvérzés, vérszegénység, hasi fájdalmak és hasmenés a velejárója. Állatokban-elsősorban fiatalabbakban- vérszegénység, véres széklet, súlyos esetben visszamaradt fejlődés, rossz állapotú szőrzet a fertőzés tünete.
3. Ostorféreg: Petéi évekig túlélhetnek a talajban. Az emberek a fertőzött kutyaürülék, talaj vagy fű közvetítésével fertőződhetnek meg.  A betegség hosszú idő alatt válik felismerhetővé. Emberben bélfal-gyulladást és nagy mennyiségű nyálkaképződést idézhet elő, míg kutyákban emésztési zavarokat, kiszáradást okoz.
4. Galandféreg: Az élőlények vékonybelének falához tapadnak. A kisállatok leggyakrabban bolhalárvák lenyelésével fertőződnek. Ekkor az állat ürülékében fehér féregszelvények jelennek meg. Egyes galandférgek az állatokban kisebb kárt okoznak, de az emberben súlyos tüdőbetegséget alakíthatnak ki. Ha kutyája a földhöz dörgöli végbélnyílását, elképzelhető, hogy fertőzött és féregteleníteni kell.
5. A szúnyogok által terjesztett férgek minden kutyát veszélyeztetnek. Az emberek is megbetegedhetnek, de ez ritkán fordul elő. Elhullást is okozhat a kutyák között, hiszen lárvái a vérben élnek.  Ellenük a szúnyogok távoltartásával és speciális féreghajtó alkalmazásával (pl. milbemax) védekezhetünk.

Magyarországon minden harmadik kutya bélférgekkel fertőzött!

Védje meg családját az emberre is veszélyes parazitáktól! Hogyan?

Negyedévente féregtelenítse állatait! Így megszabadítja őt a férgektől és megelőzi a féregpeték környezetbe jutását.

Rendszeresen takarítsa össze az ürüléket a kutya tartózkodási helyén, és tartsa be az általános higiénia szabályait!

BOLHÁTLANÍTSA állatait, mert a bolhák bejuttatják a férgeket az állat szervezetébe.

A féreghajtás nem kerül sokba, de állat és ember számára ez jelenti az egyetlen biztonságos védelmet a parazitákkal szemben.

Kérje állatorvosától a megfelelő féreghajtó tablettát!
 

Az ékszerteknősökről általában

Az ékszerteknős egy gyűjtőnév, rengeteg alfaj és változat tartozik ebbe a kategóriába! (pl: Hosszúnyakú ékszerteknős, sárgafülű ékszerteknős, vagy a legnépszerűbb vörösfülű ékszerteknős...)

Az ékszerteknősök 25-35 évig is élhetnek, és akár 30-40 cm hosszú is lehet a páncéljuk. Tarthatók csoportosan is, de figyelni kell, mert esetenként agresszívan is viselkedhetnek, és egymásban kárt tehetnek.

A hím és a nőstény példány elkülönítése nem könnyű fiatal korban. A hímeknek jellemzően hosszabbak az elülsőlábaikon lévő karmok.A farok hossza/vastagsága és a kloáka elhelyezkedése adhat még támpontot az állat nemének megállapításában.  

Szívós állatok, általában jól bírják a fogságot, amennyiben a tartási és takarmányozási feltételek optimálisak számukra.

Lakóhelyének kialakításakor gondolni kell rá, hogy növekedésével együtt fokozatosan nagyobb élőhelyet biztosítsunk számára. A terület 2/3 része víz, 1/3 része szárazulat legyen. Egy kifejlett teknős otthonának méreteit a páncélhosszához viszonyított arányokból számolhatjuk ki. A terrárium hossza a páncél hosszának 5-szöröse, szélessége annak 3-szorosa, a vízmélység pedig 1,5-szerese legyen minimum. Ha több teknőst tartunk ezek a méretek nyilván változnak.

A hőmérséklet beállítása is nagyon fontos a teknősöknek. Az egészen fiataloknak még melegebb (25-28°C-os) hő a megfelelő, a felnőtteknek jó a szobahőmérsékletű víz. A hőmérséklet állandóságának biztosításához érdemes vízfűtőt alkalmazni, valamint egy hőmérőt a vízben elhelyezni.

A pihenőrész felett helyezzük el a melegítőlámpát, de 40wattosnál nagyobb égőt ne használjunk!

A víz tisztasága is nagy jelentőséggel bír, hiszen ott fogyasztják el általában a táplálékot és oda is ürítenek. A felhalmozódó bomlástermékek pedig károsak a számukra! Célszerű tehát minél gyakrabban vizet cserélni, és a berendezési tárgyakat megtisztítani. Egyszerűbben megoldható, ha beszerzünk egy víztisztító szűrőberendezést. 

A táplálás a legfontosabb pont, ha teknőst tartunk tisztában kell lennünk vele, mi a legjobb a számára, hiszen a legtöbb betegség a takarmányozási hiányosságok következménye.

A természetben az ékszerteknős fő tápláléka az apróbb halak, rákok, vízi férgek, rovarlárvák, csigák, esetleg hínárt és egy-két vízinövényt is szívesen fogyaszt! Ennek alapján kell tehát megválasztanunk, mit etetessünk vele fogságban.

Főként állati eredetű  táplálékot kell, hogy kapjon mindenek előtt! Friss vagy fagyasztott halat mindenestül, hiszen így tudjuk biztosítani az ásványianyag igényt, nyers egész rákok, nyers csirkehús (csirkenyak ledarálva), lisztkukac, szúnyoglárva. NEM alkalmas a párizsi, sonka, máj, marhahús és semmi olyan mely nem tartalmaz elegendő ásványi anyagot, fehérjét, és vitamint. Kiegészítésként növényi eredetű táplálékot is kínálhatunk neki, répát lereszelve, salátát, banánt, almát, dinnyét, barackot. Ha megfelelően állítjuk össze a táplálékát nem szükséges a vitamin-kiegészítés, de ha mégis adunk neki, egyáltalán nem mindegy melyiket választjuk. (ebben is kérje ki állatorvosa tanácsát!)

Etetni eleinte kétnaponta kell majd 10-15 cm-es hossz felett hetente 2-3x, később 25 cm felett hetente 1x. A túletetés túl gyors növekedéshez (súlyos deformitások), és a máj elzsírosodásához vezethet! 

Az ékszerteknősök legtöbb betegségei tartási, takarmányozási hibákra veszethetők vissza. Hónapokba telik, míg a tulajdonos észrevesz valami rendelleneset az állaton, de ekkor már legtöbbször túl késő. Mivel hidegvérű állatokról van szó, az ő szervezetükben minden- így a betegségek is- sokkal lassabban zajlanak le. Ha tehát észrevesszük, hogy az állatunkkal valami nincs rendben, az azt jelenti, hogy szegény már hónapok óta beteg és szenved! Ezért nem győzzük hangsúlyozni, hogy tájékozódjanak minél szélesebb körben a választott hüllő igényeiről, és igyekezzenek a legoptimálisabb körülményeket biztosítani a számára. 

Legfontosabb betegségek:  

Tüdőgyulladás/oedema: ferde úszás, sípoló légzés, buborékfújás, kevés mozgás, étvágytalanság.

Páncéldeformációk: oka legtöbbször takarmányozási vagy mechanikus sérülés eredetű.

Gombásodás: foltok a páncélon és a bőrön. Oka általában a higiénia hiánya.

Kalciumhiány: puha páncél, étvágytalanság, testszerte vizenyő, duzzadt szemek. Szintén táplálási hiányosság miatt következik be, és akár halálos is lehet, ha nem kezeljük időben. Súlyos formája az angolkór, ilyenkor a páncél és a végtagok csontozatában is deformitások következnek be.

Kutyák gennyes méhgyulladása, a PYOMETRA

A pyometra szuka kutyák súlyos méhelváltozása, mely legtöbbször azonnali beavatkozást igényel.

Tüzeléskor a méh védekező  képessége gyengül, baktériumok juthatnak az üregébe.

Az egészséges méh a bejutott kórokozókat elpusztítja, de a megvastagodott méh nyálkahártya erre nem képes. Amennyiben a méhben váladéktermelés indul meg, zárt méhszáj mellett a baktériumok szaporodása felgyorsul, és bekövetkezik a méh gennyes gyulladása. Egyes esetekben ez a folyamat kórokozó nélkül, sterilen is lejátszódhat.

A gyulladás kialakulásának elősegítője a szuka kutya jellegzetes ivari működése (a hormonszintek alakulása miatt), az álvemhesség, és bizonyos hormontartalmú  gyógyszerek.

A pyometra jellemzően többször ivarzott egyedekben alakul ki. a tüzelést követő 20-50 nappal mutatkoznak jellegzetes tünetei.

Nyitott méhszáj esetén a hüvelyből barnásvörös, enyhén nyúlós váladék ürül, melyet a kutya gyakran nyalogat. Esetleg láz, bágyadtság, étvágytalanság kíséri fokozott vízivással.

Zárt méhszáj esetén a betegség sokkal súlyosabb formáját mutatja. Bágyadtág, láz, étvágytalanság, fokozott vízivás, a has méretének megnövekedése, hányás, hasmenés jelentkezik.

A kórelőzmény, a tünetek, az ultrahang- és vérvizsgálatok (biokémia, haematológia), a gyors, pontos diagnózist biztosítják.

Gyógykezelés:

- Konzervatív: Hormon adásával megkísérelhető a méhszáj megnyitása, antibiotikummal pedig a baktériumok eliminálása, infúziós terápiával a toxinszint csökkentése, a folyadékpótlás, és a vese működésének helyreállítása. Ebben az esetben a gyógyszerek mellékhatásaival, a hosszabb gyógykezelési idővel, esetleg a méhrepedéssel számolni kell!

Az esetek túlnyomó többségében egy alkalommal nem elég az állatot kezelni, az eset súlyosságától, a beteg általános állapotától függ a kezelések száma.

A gyógyulást követő  tüzelés(ek) utána pyometra kialakulásának veszélye megmarad.

-Műtéti, radikális beavatkozás: A gennyes méhet a petefészkekkel együtt eltávolítjuk. A műszeres betegmegfigyelés (monitorozás), infúziós terápia, egyéb gyógyszerek adása alapvető követelmény a modern, körültekintő műtéti eljárás során. A sebészeti műtétet követően az állatok gyorsan regenerálódnak, vízivásuk csökken, étvágyuk visszatér. Néhány napos utókezeléssel- legoptimálisabb esetben kórházi ellátással-nagyon magas százalékban gyógyulnak.

Macskák szőrnyelése

A macskák jellemző napi tevékenysége a "mosakodás", mikor testük minden részét nyalogatással tisztogatják. Ennek következtében szőrszálak kerülhetnek a szájukba, és azon keresztül az emésztőrendszerbe. Különösen nagy lehet a bekerült szőrmennyiség vedléskor, illetve hosszú szőrű macskák esetében.

A cicák speciális nyelve a szőrszálakat a garat felé irányítja, és az így kiváltott nyelési reflex eredményeként a szőr a gyomorba jut. Az esetek egy részében a macska hányással megszabadul a lenyelt szőrtől, de amikor nem, a szálak összetapadva a bélcsatornába kerülnek. Itt egyes esetekben szőrgolyót alkotnak, melyre a béltartalom is rátapad.

Az így kialakult, sokszor füzér-szerű szőrlabdák, komoly tüneteket okozhatnak. Hányás, elesettség, étel-ital visszautasítás, nehéz székletürítés. Ha állatán hasonló problémát észlel, azonnal forduljon állatorvoshoz!

Súlyos hasi tünetek előfordulásakor nélkülözhetetlen a RTG vizsgálat az elkülönítő kórjelzésben, majd egyéb orvosi beavatkozások, akár műtét is szükségessé válhat a probléma megoldásában.

A szőrlabdák (bezoár) kialakulását akadályozza a macskafű "legelése". Speciális tápok összetevői gyorsabb takarmány-áthaladást biztosítanak a bélcsatornában, illetve többféle paszta is kapható, melyek hatóanyagai a szőrlabda felületének bevonásával segítik annak távozását.

Természetesen a megelőzésben fontos szerepet játszik a cica rendszeres fésülése/ápolása, mert így sokkal kevesebb szőrszál kerülhet a szájába mosakodás során.

Legfontosabb tudnivalók a nyulakról

Napjaink egyik legnépszerűbb hobbiként tartott rágcsálója a nyúl. Legelterjedtebbek a törpenyulak, és a lógófülű fajták, melyek 1-2 kg testsúlyúak is lehetnek.

A nyulak jellegzetessége hogy metszőfogaik folyamatosan nőnek, fontos éppen ezért, hogy a fogkopást biztosítsuk.

Lakásban, vagy kertben is tarthatók, de télen mindenképp tegyük őket huzatmentes száraz helyre. Ketrecben, vagy ólban tarthatóak, ha elég mozgást biztosítsunk neki. Szívesen szaladgálnak, ugrándoznak szabadon, akár a szobában, akár a kertben. A szabadban felügyelet nélkül sose hagyjuk őket.

A lakásban is szemmel kell tartanunk kedvencünket, mert előszeretettel rág mindent: tapétát, könyveket, bútort, de a kedvencei közé tartoznak az elektromos vezetékek is! 

Alomként használjunk macskaalmot a ketrece egyik sarkában, ahol a dolgát végzi. A faforgács is jó lehet, de ez sokkal kevésbé szívja a nedvességet, és rátapadhat a szőrre.

Territoriális viselkedésük miatt két nyulat, főleg baknyulat sose tartsunk együtt.

Ivarérésük fél- egy éves korukban következik be. Ekkor kezdik a bakok az ún. jelölgetést. A szobában mindenhol ott hagyják a nyomukat, vagyis odapisilnek. Ezért célszerű ivartalanítani őket!

 

Táplálás:

A nyulak táplálásánál a legfontosabb a rostigényük fedezése! A kereskedelmi forgalomban kapható nyúltápok azt legtöbbször nem elégítik ki, mindenképp legyen tehát a nyuszi előtt friss fű- vagy lucernaszéna. A fogak koptatásában is ennek van a legnagyobb szerepe! Rosthiány esetén előfordulhat, hogy kedvencünk saját szőrét kezdi el rágni!

A széna mellett természetesen tápot/magkeveréket, valamint friss zöldséget, gyümölcsöt is adhatunk a nyulunknak (pl.: almát, répát, dinnyét, uborkát, salátát, karalábé levelet, káposztát…stb). Az ivóvízről sohasem szabad megfeledkezni.

A nyulak coecotroph állatok, ami azt jelenti, hogy megeszik a bélsarukat. 2 féle bélsarat ürítenek, az egyik kicsi száraz bogyó tápanyagszegény, míg a másik az ún. lágy bélsár szőlőfürt-szerű puha, és rendkívül gazdag vitaminokban, és fehérjékben. Ez általában a hajnali órákban ürül, és sokszor a gazdi nem is tud róla, mert a nyuszi azonnal megeszi. Ez számára nagyon fontos tápanyagforrás.

 

Fontosabb betegségek:

Ektoparaziták: Különösen a szabadban tartott nyulaknál fordul elő. Akár tetű, akár bolha, vagy atka is megtelepedhet rajtuk. Jellemző betegség a fülrühösség.

Szőrnyelés: Különösen hosszúszőrű nyulaknál okozhat emésztési problémákat. Célszerű ezért minél gyakrabban fésülni őket!

Myxomatosis/Vérzéses betegség: a nyulak két azon fontos fertőző vírusos betegsége mely ellen oltani kell őket. A betegségeket szúnyogok terjesztik.

Malocclusio: A metszőfogak rendellenes záródása, hiányos fogkopást eredményez, azaz túlnőnek a fogak. Ilyenkor rendszeresen le kell vágni belőlük.

Tüdőgyulladás: Ha nyuszink tüsszög/köhög, váladékozik az orra esetleg a szeme, azonnal forduljunk állatorvoshoz vele!

 

A bőr- és szívférgességről: Ne pánikolj, előzd meg a dirofilariosist!

A dirofilariosisok kórokozóit a szúnyogok terjesztik a vérszívás során. Leggyakrabban kutyák, de más húsevők, mint a macska, róka stb. bőr alatti -, vagy nyálkahártya alatti kötőszövetében él.

 Európában két faj a Dirofilaria immitis (a szívférgesség okozója) és a Dirofilaria repens (a bőrférgesség okozója) terjedt el.

Magyarországon a Dirofilaria repensnek van nagy jelentősége, a D.immitis főleg a mediterrán területeken (Horvátország!!!) elterjedt, illetve Romániában, Bulgáriában fordul elő. Magyarországon szívférgességet először 1982-ben diagnosztizálták, és azóta is szórványosan meg-megjelennek behurcolt esetek.

Miért gyakoribbak ezek a férgek az utóbbi években?

–a turizmus növekedésével egyre több a behurcolt eset,

-az éghajlat változása miatt (esőzések, árvizek, felmelegedés),

-a fertőzött köztigazda szúnyogok terjedése is fontos szerepet játszik

 

Bőrférgesség:

A szúnyogok vérszívás során ürítik a fertőző féreglárvákat (mikrofiláriák) a végleges gazdaszervezetbe (kutya/macska), melyekből 8-9 hónap alatt alakulnak ki a kifejlett férgek. Ezek évekig, sőt évtizedekig is vándorolhatnak a szervezetben, bőr alatti kötőszövetben, tályogokat, csomókat képezve. Ezekben a csomókban, göbökben kifejlett 10-17 cm hosszú férgek lehetnek, melyek ivarérésük után a vérerekbe ürítik a lárváikat, a mikrofilariákat. Kutyában bizonyították a méhen belüli fertőződés lehetőségét is!

A fertőzött szúnyog az emberbe is beolthatja a kórokozót! A fejen, szemben, szemkörnyéken, nyakon, ritkán a tüdőben, hasüregben alakulhatnak ki csomók.

Szívférgesség:

Terjedése hasonló a bőrférgességhez, azzal a különbséggel, hogy itt a kifejlett férgek a szívben és a nagyerekben élnek, akár több évig is! Gyengeséget, étvágytalanságot, szapora légzést, szívverést, száraz köhögést, fáradékonyságot, orrvérzést, vérszegénységet, fokozott lesoványodást, halált idéznek elő.

 

   Kimutatásuk egyszerű (egy csepp vérből a mikrofilariák diagnosztizálhatók, de nem mindegy melyik napszakban vettük a mintát, délután nagyobb valószínűséggel találjuk meg őket), elkülönítésük egymástól azonban csak speciális vérvizsgálatokkal lehetséges!

 

   Mindkét faj esetében a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt! Magyarországon is kapható rácsepegtető oldat, és tablettás készítmény, melyet rendszeresen alkalmazva megelőzhető a dirofilariosis, úgy hogy már a szúnyogszezon megkezdése előtt egy hónappal és a vége után még egy hónappal történik az állatok kezelése.

Az altatásról

Tisztelt Tulajdonos!

Mielőtt aláírásával engedélyezi az altatással járó beavatkozás elvégzését állatán, javasoljuk, hogy olvassa el az alábbi tájékoztatót!

 

A kedvtelésből tartott állatokon végzett beavatkozások egy részénél (sebellátás, rtg, szemészeti, fogászati, fülészeti kezelések vagy műtét) szükségünk van arra, hogy a páciens teljes nyugalomban feküdjön, és ne érezzen fájdalmat. Ezekben az esetekben szükséges az állat bódítása/altatása.

Az altatások egy része szükséghelyzet, hiszen nem tudjuk megértetni állatunkkal, hogy mozdulatlanul viseljen el egy beavatkozást. Az altatás során használt készítményekkel olyan optimális állapotot tudunk teremteni, mely megkíméli kedvencüket a lefogás és a fájdalom okozta stressztől, és ezzel elősegíti a mielőbbi gyógyulást.

 

Az altatást megelőzően azért van szükség hosszabb-rövidebb idejű koplalásra, mert az altatószerek egy része mellékhatásként hányingert válthat ki, és ez altatásban esetleg félrenyeléshez vezethet, ami később súlyos tüdőgyulladással is végződhet.

Nem tudjuk megvárni természetesen a teljes gyomorürülést életmentő, sürgősen elvégzendő beavatkozások előtt, de ebben az esetben az állatorvos és a tulajdonos fokozott odafigyelésével kivédhetők a fenti „balesetek”.

 

Rendelőnkben használt altatási protokollok:

  1. Rövid ideig tartó beavatkozások esetén (pl.: rtg, idegentest eltávolítása fülből, szemből, fogkőeltávolítás...stb), vénásan adott, testtömeg kilogrammra kiszámított mennyiségű gyógyszerrel kellő ideig tartó és mélységű alvó állapot érhető el.

  2. Hosszabb ideig tartó beavatkozásoknál a vénásan beadott rövid ideig ható altató (ún. premedikáció) után, a megfelelő mélységű és idejű alvást altatógéppel, altatógázzal érjük el.

  3. Alacsony rizikófaktorú betegeknél, hosszabb ideig tartó beavatkozások esetén (pl.: fiatal egészséges állat ivartalanítása), vénásan beadott többféle gyógyszer kombinációjából áll a beadott altató.

 

Az ébredés:

Az elvégzett beavatkozást követően a páciens viszonylag rövid időn belül felébred. Ez az altatás módjától, az állat életkorától, egészségi állapotától függően átlagosan 1-2 óra között változhat, de idős, máj-vesebeteg állatoknál a teljes éber állapotig akár 12 óra is eltelhet.

Az altatott állatot mindig fedett, meleg, puha helyen fektessük le, mert az altatók blokkolják az állat hőközpontját, így hideg helyen az állat kihűlhet.

Az ébredést általában izgalmi állapot kíséri, mely kényszermozgásokban, nyüsszögésben, esetleg izomremegésben nyilvánulhat meg, de ez csak rövid ideig tart. Ez egy természetes reakció, mely az altatószer szervezetből való kiürülését kíséri. Ezért az ébredő állatot mindig a földön, puha takarókon, törékeny tárgyaktól távol kell elhelyezni erre az időszakra.

Ébredéskor hányás is előfordulhat, ezért fokozottan kell ügyelni az esetleges gyomortartalom szájüregből való eltávolítására, ezzel megelőzve a félrenyelést.

Addig amíg kedvencünk teljesen magához nem tér minden enni és innivalót vegyünk el előle! A beavatkozás utáni első etetést a biztonság kedvéért másnap reggelre szoktuk meghatározni.

 

Kockázatok:

  1. Félrenyelés, asprációs pneumonia kialakulása.

  2. Idős állatokban a kor miatt nagyobb az altatási kockázat

  3. Arra hajlamos fajtáknál és fiatal kutyáknál előfordulhat, hogy az altatást megelőző vizsgálat során klinikailag nem látott okból az állat az altatásból nem ébred fel.

  4. Természetesen nagyobb a kockázat azoknál a betegeknél, melyeknek elhúzódó, krónikus betegségük van. (szív-, máj-, vesebetegség, cukorbetegség...stb). Ilyen esetekben a tulajdonos mérlegelhet, hogy ezt a kockázatot a gyógyulás reményében vállalja-e.

A kockázatokat hogy minimálisra csökkentsük bizonyos ellenőrző vizsgálatok elvégzését javasoljuk az altatást megelőzően (vérvizsgálat, ultrahang vagy rtg vizsgálat).